A kombinált, vagy köznapibb nevén kombicirkó kazánok elnevezése onnét származik, hogy ezek a fűtőkészülékek a fűtési körök melegvízzel való ellátása mellett képesek a használati melegvíz (HMV) előállítására is. A cirkó elnevezés magyarázata pedig az, hogy a rendszerben lévő víz a felmelegített és a hideg belépő víz közti hőmérséklet különbség hatására áramlik, cirkulál a rendszerben a termodinamika egyik alapvető törvényének megfelelően.
A kombinált cirko kazánok nem tartalmaznak a használati melegvíz tárolásához tartályt, hanem úgy nevezett "átfolyós" rendszerűek. Ennek a megoldásnak vannak hátrányai és előnyei, de sajnos a hátrányok listája sokkal terjedelmesebb.
Előnyként lehet említeni, hogy a melegvíz folyamatosan rendelkezésre áll (egy kezdeti rövid várakozási idő után). Egy kombinált kazán mindig a szükségesnek megfelelő mennyiségű melegvizet állít elő, tehát energiatakarékosabb, mint a tartályos vízmelegítők, amelyek a tartályban tárolt víz hőmérsékletét állandó szinten próbálják tartani, és az állási hőveszteség miatt többször is kénytelenek ráfűteni, még akkor is ha melegvízre épp nincs is szükség.
Hátránya a kombinált kazánoknak, hogy egyszerre csak egy feladattal képesek foglalkozni. Téli fűtési időszakban tehát vagy a fűtési rendszert látják el melegvízzel, vagy használati melegvizet állítanak elő. A kettő egyszerre nem megy.
Amint egy melegvízcsap megnyílik a házban, a kazán érzékeli az áramlást és fűtés üzemmódból átkapcsol melegvíz előállítási üzemmódra. A melegvíz előállítás ideje alatt a fűtési körök számára nem ad energiát.
Természetesen ez a működés a gyakorlatban nem okoz nagy problémát, hiszen a fűtési körök (padlófűtés, radiátorok) nagy hőtehetetlensége bőven elegendő időt biztosít arra, hogy a melegvíz előállítás befejeződhessen, mielőtt a fűtési körök vízhőmérséklete drasztikusan lecsökkenne.
A melegvíz előállítás befejezése után a kombinált kazán automatikusan visszaáll fűtési üzemmódba és a fűtésvezérlés (termosztát) utasításaitól függően vagy folytatja a fűtést vagy nem.
Legnagyobb hátrányként azt a kényelmetlenséget szokták említeni, hogy a melegvízcsap megnyitása után gyakran fél percet is kell várakozni, mire a víz hőmérséklete eléri a kívánt szintet. Néhány kombinált kazán típusnál ez ellen a kényelmetlenség ellen egy kis méretű tároló tartályt építenek be a kazánba, ami által a kazán a csap megnyitása után azonnali melegvizet képes produkálni.
További kényelmetlenséget okoz például, ha egyszerre több melegvízcsapot nyitnak meg a házban, mert ekkor a melegvíz áram (mennyiség) és a hőmérséklet egyiknél sem lesz kielégítő.
Mivel az ilyen "átfolyós" kazánoknál a víz áramlás érzékelése kapcsolja be a fűtőfejet, mindig számolni kell ezekkel a kényelmetlenségekkel. A melegvíz hőmérséklete szintén az áramlás sebességétől függ (mennyire nyitjuk ki a csapot), mivel lassú áramlás esetén a víz több időt tölt a fűtőegységben, tehát jobban felmelegszik, míg gyors áramlás esetén gyakran nincs ideje megfelelően felmelegedni. A használt melegvíz hőmérséklete az ilyen rendszereknél csak a hidegvíz és a melegvíz megfelelő keverési arányával állítható be. A vízhőmérséklet a rendszert ért egyéb hatások miatt (kinyitnak még egy csapot valahol, központi nyomásingadozások, stb...) a használat folyamán változhat és folyamatos utánállítást igényel. Ehhez szükséges némi gyakorlat, szükséges kitapasztalni az otthoni rendszer és a kazán "viselkedését" melegvíz előállítás közben. Ez főleg zuhanyzás közben lehet kellemetlen, amikor valamilyen hirtelen külső behatás következtében a víz hőmérséklete hirtelen lecsökken vagy épp megnő.
Kifinumultabb vezérléssel ellátott kombinált kazán típusoknál ezt a hátrányt is igyekeznek kiküszöbölni azzal, hogy egy szabályzókör segítségével megpróbálják állandó értéken tartani a kifolyó víz hőmérsékletét. Ehhez szabályozható lángra, kimeneti oldali áramlás- és hőérzékelőkre van szükség, amelyek segítségével az elektronika a mért értékek alapján képes szabályozni a fűtőfej teljesítményét. Nyilván, ezek a készülékek drágábbak.
Nagyobb épületeknél, több szintes, dupla komfortos házaknál ezeket a hátrányokat valamelyest mérsékelni lehet több kombinált egység beépítésével. Egy ilyen megoldással például külön lehetne ellátni a földszintet (fűtés + fürdőszoba) és az emeletet (fűtés + fürdőszoba).
A kombinált kazánok egyik legfőbb műszaki jellemzőjeként a melegvíz előállítás teljesítményét adják meg. A 24kW-os kazánok 9 liter/perc melegvízmennyiség előállítására képesek, a nagyobb, 54kW-os kazánok esetén ez az érték 23 liter/perc. A nagyobb teljesítményű kombinált kazánok értelem szerűen már képesek akár két fürdőszoba melegvíz ellátását is biztosítani egyidejűleg.
A kombi kazánok alkalmazásának előnyeként lehet említeni, hogy nincs szükség drága víztároló és azzal együtt vízlágyító berendezések telepítésére, a rendszer kiépítése ezáltal egyszerűbb, helytakarékosabb és olcsóbb. A hátrányokkal sajnos cserébe meg kell tanulni együtt élni.
2009. december 29., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése