A kémény bélelés a 90-es évektől kezdődően slágerszakmává vált. Hogy miért?
Hazánkban a régebbi (70-es, 80-as években épült) házak, lakások, épületek tervezésekor még az akkori elterjedt fűtési módozatokra tervezték a kéményeket. Ilyenek voltak a fafűtés és a szénfűtés, jellemzően cserépkályha és kandalló megoldásokkal.
Amint a gázfűtés széles körben elérhetővé vált, nagyon sokan a régi épületek tulajdonosai közül is szerettek volna átállni a kényelmes és akkor még olcsóbb gázűtésre. Ekkor azonban egy nem kicsi problémával találták szembe magukat, nevezetesen azzal, hogy a gázfűtéshez nem felel meg a korábban épített kémény. A gázfűtés ugyanis csak megfelelően bélelt kéménnyel, vagy megfelelő égéstermék elvezetéssel (külön úton) engedélyezhető.
A gázfűtés során keletkező égéstermék ugyanis kémiailag rendkívül aktív. A füstben levő maró anyagok a nem megfelelően bélelt kéményeket tönkre teszik. A keletkező kénsav megtámadja a kémény belső falán lévő mésztartalmú vakolatot, amely a reakció hatására elporlad, szétmállik. Később a téglák közt lévő habarcs szintén tönkremegy. Az ilyen megrongálódott kéményeknél fordulnak elő a dugulások és a füstgáz a hiányossá vált téglaköz-kitöltés következtében könnyedén bejut a lakásba.
A roncsolódás a betongyűrűből készült társasházi gyűjtőkéményeket is érinti, a kénsav a betongyűrű anyagát is képes roncsolni.
A jelenlegi szabályozás szerint új gázkészülék telepítésekor a készüléket csak olyan kéménybe vagy kéményrendszerbe szabad bekötni, amely valamilyen ÉMI minősített kéménybélelési technológiával van kibélelve, vagyis a kémény egy saválló belső felülettel kell rendelkezzen.
A kémények bélelésére hagyományosan legalkalmasabbak az alumínium és a rozsdamentes acél béléscsövek. A béléscsövek kizárólag egyenes kéményekbe építhetők be anélkül, hogy komolyabb falbontási munkálatokat kelljen végezni a lakásban. Amennyiben a kéményben "elhúzás" van, akkor már könyököket kell beépíteni és ez csak bontással lehetséges, amit nyilván mindenki igyekszik elkerülni, hiszen jóval költségesebb és időigényesebb művelet.
A nem egyenes kémény bélelése esetén további problémát okoz, hogy a könyök és egyéb toldalékok miatt a levegőáramlás nem lesz olyan hatékony, mint az egyenes kéménynél és a megfelelő tömítés is nehézkes a csatlakozásoknál.
Szerencsére van azonban egy másik technológia, amelynek alkalmazásával a kémény bélelése gyorsan (általában max. 5 órás munkával) és egyszerűen, falbontás nélkül végezhető el. Ez az ún. "furánflex" kéménybélelési technológia. Lényege, hogy egy adott kéményhez egyedileg elkészített, többrétegű, hőre keményedő és saválló kompozit műanyagból készült tömlőt vezetnek végig a kéményen, majd a tömlőt felfújják, ami által az felveszi a kémény alakját. A tömlő lágy állapotban bármilyen kéménybe behúzható mindenféle bontási munka nélkül. A felfújás után a tömlőt hőkezelni kell, ami ennek hatására megszilárdul és egy szilárd, saválló belső felületet képez a kémény belső falán.
A furánflex műanyag tömlővel való kémény bélelés ára kb. 8-9 ezer Ft/m (+ÁFA) áron érhető el műszaki felméréssel, tervezéssel, beszereléssel együtt. A technológiát egyre több kémény béleléssel foglalkozó cég alkalmazza.
Összehasonlításként az acél kémény béléscső méterenkénti ára 13-14 ezer Ft (+ÁFA), tehát a "furánflex" minden szempontból megfontolásra érdemes megoldásnak tűnik.
2010. január 27., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése