2009. december 29., kedd

Kombi kazánok, kombicirkó kazánok

A kombinált, vagy köznapibb nevén kombicirkó kazánok elnevezése onnét származik, hogy ezek a fűtőkészülékek a fűtési körök melegvízzel való ellátása mellett képesek a használati melegvíz (HMV) előállítására is. A cirkó elnevezés magyarázata pedig az, hogy a rendszerben lévő víz a felmelegített és a hideg belépő víz közti hőmérséklet különbség hatására áramlik, cirkulál a rendszerben a termodinamika egyik alapvető törvényének megfelelően.

A kombinált cirko kazánok nem tartalmaznak a használati melegvíz tárolásához tartályt, hanem úgy nevezett "átfolyós" rendszerűek. Ennek a megoldásnak vannak hátrányai és előnyei, de sajnos a hátrányok listája sokkal terjedelmesebb.

Előnyként lehet említeni, hogy a melegvíz folyamatosan rendelkezésre áll (egy kezdeti rövid várakozási idő után). Egy kombinált kazán mindig a szükségesnek megfelelő mennyiségű melegvizet állít elő, tehát energiatakarékosabb, mint a tartályos vízmelegítők, amelyek a tartályban tárolt víz hőmérsékletét állandó szinten próbálják tartani, és az állási hőveszteség miatt többször is kénytelenek ráfűteni, még akkor is ha melegvízre épp nincs is szükség.

Hátránya a kombinált kazánoknak, hogy egyszerre csak egy feladattal képesek foglalkozni. Téli fűtési időszakban tehát vagy a fűtési rendszert látják el melegvízzel, vagy használati melegvizet állítanak elő. A kettő egyszerre nem megy.
Amint egy melegvízcsap megnyílik a házban, a kazán érzékeli az áramlást és fűtés üzemmódból átkapcsol melegvíz előállítási üzemmódra. A melegvíz előállítás ideje alatt a fűtési körök számára nem ad energiát.
Természetesen ez a működés a gyakorlatban nem okoz nagy problémát, hiszen a fűtési körök (padlófűtés, radiátorok) nagy hőtehetetlensége bőven elegendő időt biztosít arra, hogy a melegvíz előállítás befejeződhessen, mielőtt a fűtési körök vízhőmérséklete drasztikusan lecsökkenne.

A melegvíz előállítás befejezése után a kombinált kazán automatikusan visszaáll fűtési üzemmódba és a fűtésvezérlés (termosztát) utasításaitól függően vagy folytatja a fűtést vagy nem.

Legnagyobb hátrányként azt a kényelmetlenséget szokták említeni, hogy a melegvízcsap megnyitása után gyakran fél percet is kell várakozni, mire a víz hőmérséklete eléri a kívánt szintet. Néhány kombinált kazán típusnál ez ellen a kényelmetlenség ellen egy kis méretű tároló tartályt építenek be a kazánba, ami által a kazán a csap megnyitása után azonnali melegvizet képes produkálni.
További kényelmetlenséget okoz például, ha egyszerre több melegvízcsapot nyitnak meg a házban, mert ekkor a melegvíz áram (mennyiség) és a hőmérséklet egyiknél sem lesz kielégítő.

Mivel az ilyen "átfolyós" kazánoknál a víz áramlás érzékelése kapcsolja be a fűtőfejet, mindig számolni kell ezekkel a kényelmetlenségekkel. A melegvíz hőmérséklete szintén az áramlás sebességétől függ (mennyire nyitjuk ki a csapot), mivel lassú áramlás esetén a víz több időt tölt a fűtőegységben, tehát jobban felmelegszik, míg gyors áramlás esetén gyakran nincs ideje megfelelően felmelegedni. A használt melegvíz hőmérséklete az ilyen rendszereknél csak a hidegvíz és a melegvíz megfelelő keverési arányával állítható be. A vízhőmérséklet a rendszert ért egyéb hatások miatt (kinyitnak még egy csapot valahol, központi nyomásingadozások, stb...) a használat folyamán változhat és folyamatos utánállítást igényel. Ehhez szükséges némi gyakorlat, szükséges kitapasztalni az otthoni rendszer és a kazán "viselkedését" melegvíz előállítás közben. Ez főleg zuhanyzás közben lehet kellemetlen, amikor valamilyen hirtelen külső behatás következtében a víz hőmérséklete hirtelen lecsökken vagy épp megnő.

Kifinumultabb vezérléssel ellátott kombinált kazán típusoknál ezt a hátrányt is igyekeznek kiküszöbölni azzal, hogy egy szabályzókör segítségével megpróbálják állandó értéken tartani a kifolyó víz hőmérsékletét. Ehhez szabályozható lángra, kimeneti oldali áramlás- és hőérzékelőkre van szükség, amelyek segítségével az elektronika a mért értékek alapján képes szabályozni a fűtőfej teljesítményét. Nyilván, ezek a készülékek drágábbak.

Nagyobb épületeknél, több szintes, dupla komfortos házaknál ezeket a hátrányokat valamelyest mérsékelni lehet több kombinált egység beépítésével. Egy ilyen megoldással például külön lehetne ellátni a földszintet (fűtés + fürdőszoba) és az emeletet (fűtés + fürdőszoba).

A kombinált kazánok egyik legfőbb műszaki jellemzőjeként a melegvíz előállítás teljesítményét adják meg. A 24kW-os kazánok 9 liter/perc melegvízmennyiség előállítására képesek, a nagyobb, 54kW-os kazánok esetén ez az érték 23 liter/perc. A nagyobb teljesítményű kombinált kazánok értelem szerűen már képesek akár két fürdőszoba melegvíz ellátását is biztosítani egyidejűleg.

A kombi kazánok alkalmazásának előnyeként lehet említeni, hogy nincs szükség drága víztároló és azzal együtt vízlágyító berendezések telepítésére, a rendszer kiépítése ezáltal egyszerűbb, helytakarékosabb és olcsóbb. A hátrányokkal sajnos cserébe meg kell tanulni együtt élni.

2009. december 14., hétfő

Gázkazán és alkalmazásai


Hazánkban az utóbbi évtizedben rendkívül nagy mértékben kezdtek elterjedni a gázkazánok. Minden új építésű társasházban, lakásban gáz alapú fűtési rendszereket építettek ki. Ennek oka a földgáz, mint energiahordozó viszonylagos olcsósága és a gázfűtés nyújtotta kényelem volt.

Azóta persze meglehet, sokan megbánták ezt a döntésüket, hiszen a földgáz ára az utóbbi években az egekbe szökött és bizony emiatt sokan elfordultak a gázfűtéstől, más, olcsóbb alternatívát keresve.

A gázkazán ugyanakkor (a megnövekdett költségek ellenére is) még mindig méltán népszerű - főleg a nagy kényelem miatt. Működési elv szerint két fő alaptípust különböztetünk meg:
- cirko gázkazánokat és
- kondenzációs gázkazánokat.

A cirko gázkazán

Ezek a gázkazánok onnét kapták az elnevezésüket, hogy egy erre a célra beépített keringetőszivattyú segítségével a fűtési rendszerben lévő vizet folyamatosan cirkuláltatják, így segítve a gázkazán hőcserélőjében felvett hőmennyiség gyors elszállítását, cseréjét.

A cirko gázkazánokat kombikazánoknak is szokás nevezni. Ennek oka, hogy ezek a gázkazánok a fűtési rendszer hőigényének ellátása mellett szinte kivétel nélkül képesek használati melegvíz előállítására is. Nem szükségszerű, hogy minden cirko gázkazán kombinált funkcióval rendelkezzen, de ma már alig-alig találni a piacon olyan készüléket, ami ne tudna melegvizet is előállítani - hiszen ez minden háztartásban alapfunkció. Ezért a cirkokazán és a kombikazán megnevezések szinte egybeforrtak az utóbbi évek során.

A cirkokazánok működése különbözhet a téren is, hogy milyen módon jutnak hozzá az égéshez szükséges levegőhöz. Ebből a szempontból beszélhetünk nyílt- és zárt égésterű gázkazánokról.

A nyílt égésterű gázkazán a környező helyiség levegőjéből veszi el az égéshez szükséges oxigént, majd a keletkezett égéstermék a kéményen keresztül távozik a kazánból.

A zárt égésterű vagy más néven turbó gázkazánok egy speciális kéménykivezetésen keresztül jutnak levegőhöz, majd az égésterméket ugyanezen a kéménykivezetésen keresztül adják le a külvilág felé. Az égéstermék gyors kijuttatását ezekben a kazánokban egy ventillátor segíti. A turbókazánok tehát egy speciális kivezetést igényelnek: az égéshez szükséges levegő nem a lakás légteréből, hanem a kivezető kémény beszívó részéből származik, míg az égéstermék ugyanazon kémény kifuvó részén keresztül távozi. A zárt égésterű, turbó gázkazánok a füst- és gázmérgezéses balesetek szempontjából jóval biztonságosabbak. A mai korszerű lakások korszerű, szinte hermetikusan záró nyílászárói mellett a nyílt égésterű kazánok létjogosultsága egyre csökken, hiszen a zártégésterű készülékek sokkal biztonságosabban üzemeltethetők.

A kondenzációs gázkazán

A kondenzációs gázkazánok a cirko gázkazánokhoz képest egy nagyon környezetkímélő és energiatakarékos alternatívát nyújtanak. Európa nyugatibb részén szinte csak ezt a gázfűtési módszert alkalmazzák.

Magyarországon még csak most kezdik szeleskörbnen alkalmazni a kondenzációs gázkazánokat. Az elterjedést gátolja a növekvő gázár, a környezettudatos gondolkodás térhódítása miatt azonban, aki gázfűtésre alapoz, nagy valószínűséggel már ezt a technológiát részesíti előnyben a cirkofűtéssel szemben.

A kondenzációs gázkazán a füstgázban lévő hőenergiát is képes hasznosítani és ezáltal gazdaságosabban képes fűteni. A nem kondenzációs gázkazánok esetén az égéstermékkel együtt rengeteg hő is a kéménybe, vagyis a szabadba jut és elvész. A füstgázban rejlő hőenergia azonban egy hőcserélő segítségével kinyerhető. Az eddig a szabadba távozó vízgőz kondenzálásával több mint 10%-os kondenzációs hőenergia nyerhető vissza a már elégetett gáz hőenergiájából!

A kondenzációs gázkazánok a mai energiafüggő világban egy energiakímélőbb és modernebb fűtési megoldást valósítanak meg. A földgáz folyamatosan emelkedő ára miatt a felhasználók a tüzelőanyagot minél hatékonyabban kívánják felhasználni, és a környezetvédelem sem utolsó szempont.


A kondenzációs gázkazán alkalmazása során a fűtési rendszerhez szükséges melegvíztároló tartály telepítése. A tartály a megfelelő hőcserélő közbeiktatásával, külön energia és költség ráfordítása nélkül képes előállítani melegvizet.

Egyes kondenzációs gázkazánok a melegvíz tárolására beépített hőtároló tartállyal vannak ellátva, sőt egyes típusok a beépített hőtároló tartállyon kívül még solar rendszerrel is kiegészülnek a minél optimálisabb fűtésteljesítmény elérése céljából.

Oldalunkon később kitérünk néhány konkrét gázkazán típus bemutatására is.
Ennek az írásnak most csak az volt a célja, hogy átfogóan megmutassa a gázkazánok fajtáit működési elvük szerint.

2009. december 2., szerda

Pellet - a gazdaságos fűtőanyag

A pellet egy korszerű fa alapú tüzelőanyag, amely teljes mértékben, vagyis 100%-ig természetes alapanyagokból készül. Előállítása, gyártása úgy történik, hogy a faipari melléktermékeket a fűrészport és a faforgácsot megtisztítják, ledarálják és nagy nyomáson összepréselik. A préselés során kötőanyagként nem használnak semmiféle adalékot, a fában megtalálható lignin tökéletesen egyben tartja a pellet szemeket.

A pellet formailag kis henger alakú granulátum. Hossza általában 45-50mm, átmérője 8-12mm között változhat. Külseje sima, homogén, könnyen kezelhető, szállítható és adagolható.

Miért előnyös a pellet?

A pellet előnyei:
Megújuló energiaforrás, hiszen természetes, növényi alapú a fosszilis tüzelőanyagokkal ellentétben. Környezetbarát tüzelőanyag a tekintetben, hogy szén-dioxid kibocsátásával nem járul hozzá az üvegházhatás növeléséhez, ugyanis csak annyi szén-dioxid keletkezik az égése során, amennyit az alapanyagul használt fa megkötött.
Óriási előnye még, hogy nedvességtartalma nagyon kicsi és gyakorlatilag állandónak tekinthető, körülbelül 10-12 %. Ma a pelletfűtés az egyik leggazdaságosabb fűtési mód.

Ma már sokféle tüzelőberendezésből választhat, amelyek mind alkalmasak a pellet nagy hatásfokú elégetésére. Igényeitől függően, választhat nagy teljesítményű pelletkazánokat vagy a nappali elegáns bútoraként is funkcionáló pelletkandalót. A pelletkandallók és pelletkazánok nagy megbízhatóságúak és magas hatásfokkal használják fel a pelletet.

A pellet minősége

A pellet külseje alapján elég jól megítélhető, hogy milyen minőségű fűtőanyagról van szó, bár nem egyedül csak a külső, ami számít. A jó, minőségi pellet külseje sima, fényes és nincsenek rajta hosszanti repedések. A sima felszín a pelletálás megfelelő körülményeire utal, nevezetesen arra, hogy a pelletálás megfelelően magas hőmérsékleten történt. A maga hőmérséklet szükséges ahhoz, hogy a fában lévő lignin kötőanyag folyékonnyá váljon és a farostok ezáltal formálhatóak legyenek. Ez nagyban meghatározza a pellett szilárdságát, ami fontos tényező, hiszen ha a pellett nem elég sziárd, akkor a raktározás, szállítás, kezelés következtében egy része lemorzsolódik, a lemorzsolódott törmelék pedig elvész. A pellet tiszta és hatákony elégetéséhez minél nagyobb sűrűség szükséges.

A pellet vastagsága leggyakrabban 6 vagy 8 mm, de előfordul ennél kisebb és nagyobb méretben is. A pellet vastagsága az égési időt és az égéshez szükséges levegő mennyiségét határozza meg. A pelletkandallók tervezésénél figyelembe veszik az alkalmazandó pellet méretét is, ezért adott kandallóhoz a gyártók adott méretű pellet alkalmazását javasolják, amit érdemes betartani.

A pellet hossza csak akkor érdekes, ha a pelletet a tárolóból szívócsövön keresztül szivattyúzzák. Ekkor a cső keresztmetszete a felső határ a pellet hossza szempontjából.

A pellet illata alapján is lehet következtetni a minőségre. A gyártás során előforduló magas hőmérséklet miatt a lignin megolvadása szagképződéssel jár. A friss pelletnek enyhén édeskés szaga van, ez mindenképp a jó minőség ismérve, bár néhány ember nem szereti ezt a szagot és az illat a gyártás után gyorsan veszít az intenzitásából.

A szín nem jellemzi teljes biztonsággal a minőséget, de tudjunk róla, hogy a pellet, ill. a forgács a tárolás közbeni lebomlási folyamat miatt is elszíneződhet, amely gombásodásra utal. A gomba pedig lebonthatja a lignint és a cellulózt! A forgács szárítás közben is megszürkülhet. A pellet világossága ill. sötétsége is adhat okot minőségbeli gyanúra, de a különböző fafajták miatt ez elég nehézkes.